T? l nyers finom? tani fogy? s
Tartalom
A hús káros hatásai közül kiemelkedik a magas koleszterintartalma miatt kialakuló érelmeszesedés. A növények és az állatok egyaránt tartalmaznak koleszterint. Ez abban az esetben következik be, amikor túl sok LDL-koleszterin tartalmú ételt fogyasztunk. Az állati eredetű ételek sok LDL-koleszterint tartalmaznak. Az LDL-koleszterin lerakódása az érfalakra az érelmeszesedés első lépcsőfoka. A betegség második fázisában megindul az úgynevezett plakk-képződés, melynek során intenzív sejtburjánzás indul be.
Ezek a sejtek sok koleszterint és kötőszövetes rostokat tartalmaznak.
Ez utóbbira a betegség harmadik szakaszában kalcium- ionok rakódnak. Az erek elveszítik rugalmasságukat, és keresztmetszetük nagy mértékben csökken. Ezzel számos egyéb betegség kockázatát drasztikusan növelik, melyek közül a legfontosabbak: szívizom-elhalás infarktusagylágyulás, agyvérzés, végtagelhalás, trombózis, magas vérnyomás, epekő-képződés T? l nyers finom?
tani fogy? s. Szollár L. Az ischémiás szívbetegségek, köztük az infarktus első számú kockázati tényezőjének számít a magas koleszterinszint.
Csiki-csuki, a világnak vége, reménykedjék az, aki akar! Igen ám, de itt jöttem én, szólhatna e mondat annak a regénynek a modorában és -rosságábanmelyet azon a későbbi karácsony másnapon fejeztem be. A Tandori-vers a párizsi Magyar Műhelyben jelent volt meg, és én épp azt akartam megtudni, hogy hány sor fér a tükörre, hány sor van egy lapon, már nem emlékszem, mért, nyilván szerettem volna ott megjelenni.
Ma már közhelyszámba megy az a kijelentés, hogy kerüljük a zsíros ételeket. A több éven keresztül tartó vizsgálatok a világ különböző pontjain egyértelműen bizonyították, hogy a vér koleszterinszintjének étrendi úton történő csökkentése döntő mértékben csökkenti az ischémiás szívbetegségek gyakoriságát Dr. Gainer, Dr. Lindahl stb. Register leírta, hogy a húsfogyasztás teljes elhagyása gyakorlatilag nullára csökkentette a szívinfarktus kockázatát.
A Harvard Egyetem tudósai vizsgálataik során megállapították, hogy a vegetáriánusok átlagos vérnyomása lényegesen alacsonyabb, mint a húsevőké. A koleszterin ugyanis az epe útján választódik ki és hagyja el a szervezetet. Ha fokozott a vérzsír-kiválasztás, nő a kőképződés veszélye az epehólyagban, ahol az epe tárolódik ürülés előtt Dr. Európa lakossága a szűkös táplálkozási viszonyok miatt tulajdonképpen trombózis- és szívinfarktus-védetté vált a II.
A világháború kapcsán számos más betegségről fogyni a könyök felett bebizonyosodott az, amit már korábban is sejteni lehetett, nevezetesen hogy köze van a húsfogyasztáshoz. Az egyik ezek közül a húgysav-lerakódásokkal kapcsolatos betegségek.
HU229200B1 - Selective inhibitors of viral or bacterial neuraminidase - Google Patents
Mint első számunkban már utaltunk rá, a hús magas fehérjetartalmú. A húsfehérje sejtmagfehérjéi pedig az emésztőnedvek hatására olyan vegyületekre bomlanak le, mint például a purin- és pirimidin-bázisok, vagy a foszforsav.
Vasárnap, Régen másként volt lllUJctez, de ma már igy van és jól van igy! AZ tr JS A. G között nyugtalan motivumokból - állott, egyszerübb lesz. A csikok egyelőre megmara,P.
A purin-bázisok alakulnak át aztán húgysavvá. A húsemésztés során keletkező nagy mennyiségű húgysav kiválasztására sem a májunk, 5 kg fogyás 5 hét alatt a vesénk nem alkalmas. Emiatt a húgysav lerakódik az ízületek és inak közé köszvényaz izmok közé reumavagy az idegeknél isiász.
A köszvényes rohamot is a húsevés váltja ki! Az orvosok ezért tiltják el az ilyen beteget a hús, húsleves stb.
Enni vagy nem enni? – A húsfogyasztás következményei
Oláh A. Az előzőekben az ember növényevő mivoltára soroltunk érveket. Itt most egy újabb bizonyítékot említünk ennek az állításnak az alátámasztására: a húsevő állatok mája ször több húgysavat képes hatástalanítani, mint a növényevőké. Az ember mája viszont szintén csak nagyon kis mennyiségű húgysav semlegesítésére alkalmas. Továbbá a húsevők májában található egy uricas nevű enzim, amelynek a feladata a húgysav lebontása.
Az ember mája nem rendelkezik ezzel a vegyülettel H. A húgysavas urát vesekő oka szintén lehet a fokozott mennyiségű húgysav-kiválasztás.
- A paprikában található B1- B2-vitaminnal fedezhető egy felnőtt ember szükséglete.
- Keresés: - [Re:] Ketogén étrend - PROHARDVER! Hozzászólások
- Lasagne classico | NOSALTY
- Majd kimagozzuk és daraboljuk.
- Dohány – Wikipédia
Robertson egy bécsi vesekő-szimpóziumon elmondta, hogy Angliában az elmúlt 20 évben sokszorosára emelkedett a vesebetegek száma, a megnövekedett húsfogyasztásnak köszönhetően.
Egy bonni kutatócsoport bebizonyította, hogy a vesekő-veszélyeztetett betegeknél gyakrabban alakult ki a betegség, amennyiben magas fehérjetartalmú ételeket fogyasztottak Dr. Bien, Dr. Fredrick, Dr. Hazard, stb. A vér magas húgysavszintje egy eddig nem említett szervben, a szívben is komoly problémákat okazhat azáltal, hogy károsíthatja a szívbillentyűket.
A húgysav miatt gyulladás keletkezik, amelynek következtében hegszövet alakul ki a szívbillentyűn. Emiatt a billentyű nem zár rendesen nem rugalmasezért a vér arra megy, amerre neki tetszik. Ez jelentősen túlterheli a szívet, és szívmegnagyobbodást eredményez.
A reumás szív- és a szívbelhártya-gyulladás gyakran következménye a sok hús fogyasztásának.
Auratech őstag A tárgyalt diéta során az lényeges, hogy ne legyen sok a füstölt, pácolt, faszénparázson pirított Én nagyon sztárolom a libazsíron megkapatott csirkemájat rozmaringgal, tejszínnel. Mellé kockázok egy fél kígyóuborkát, paprikát
A purin- és pirimidinbázisok számos baktérium számára nélkülözhetetlen növekedésfokozó tényezők. Bármely heveny lázas fertőző betegség javulásához elengedhetelen az állati fehérje teljes kiiktatása az étrendből. Ez a felettébb különös történet a múlt században kezdődőtt, amikor elterjedt az a tévképzet, hogy az izommunka során fehérjét használunk el, hogy a fehérje az ember fő energiaforrása.
Ez a nézet egy olyan patkánykísérlet nyomán vált ismertté, amit több mint egy évszázada végeztek, és azóta sokszorosan bebizonyosodott, hogy a szervezetünknek kevés fehérjére van szüksége normális működéséhez. Akkoriban a napi gramm fehérjét tartották optimálisnak, amit a hasát szerető népesség és a húsipar örömmel el is fogadott.
Csupán egy ajánlás szerepeljen itt figyelmeztetőül a valóságra. Ez közel harmada az átlag amerikai által fogyasztott fehérjemennyiségnek! Dole, Dr. Guyton, Dr. Hegsted, Dr. Leaf, stb. Straub kutatásai szerint már napi 18 gramm fehérje huzamosabb ideig tartó fogyasztása is elég ahhoz, hogy mellette a szervezet nitrogén- egyensúlya normális legyen. Számos önmagán kísérletező kutató — Silvén, Chitidén, Röse — megállapította, hogy tökéletes egészség tartható fenn napi gramm fehérje fogyasztásakor.
Satalova idegsebész egészséges, aktív életet él napi 20 gramm fehérjebevitel mellett. Ezen kísérlet eredményei már lassan egy évszázada ismertek, érdekes módon ezt mégsem tanítják az iskolákban, nem reklámozzák a médiában.
Pedig az adatok bárki számára hozzáférhetőek! A század elején optimálisnak tartott nagy mennyiségű fehérje ténylegesen csak a vegyes étrend mellett kerül be t?
l nyers finom?
tani fogy? s. Számunkra azért fontosak a fent említett tények, mert a grammnyi fehérje bevitele növényi étrend esetén is megtörténik. Sőt a sok hüvelyes és szójaétel fogyasztásakor a vegetáriánusoknál is felléphet a fehérjemérgezés! A fehérjehiánytól mindenki retteg, hála a médiának és a húsiparnak. A fehérjetöbblet veszélyeiről szinte senki sem beszél, bár önmagában is nagyságrendekkel gyakoribb betegség és több betegség kialakulásáért felelős, mint a fehérjehiány.
A civilizációs betegségek nagy része szoros összefüggésbe hozható a túlzott métékű fehérje — főként hús — fogyasztásával Dr. Linkswiler, Dr. Margen és tsai, stb. Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, és ezekből építi fel a saját fehérjéit.
Erre még hivatkozást sem érdemes írnom, mert minden biológiakönyvben szerepel. Nem a megevett fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülőz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért lenne jobb, mert közelebb van szerkezetében az emberihez és ezért könnyebb beépíteni, felhasználni.
Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, melyek azért esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja t? l nyers finom? tani fogy? s előállítani — mindenképpen kívülről kell őket bevinni. A természet bölcs, minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak.
Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, míg a növények általában nem az összeset. Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljesértékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik. A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a fogyni lassan, de biztosan, a krumpli, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi.
Hangsúlyoznunk kell, hogy egyébként sem szükséges minden étkezés alkalmával a teljes értékű fehérje fogyasztása, de még naponta sem. Ezzel a témával egyébként számos kutató foglalkozott behatóan már az ötvenes évek elején Dr.
Gyerek Г‰trend TГЎblГЎzat
Bianchi és Dr. Hilf, Dr. Braun, Dr. Munro és társai stb. Többszörösen bebizonyosodott, hogy az ember számára minden igényt kielégít és tökéletesen megfelel az állati fehérjétől teljesen mentes étrend! Abdullah és társai, Dr. Dwyer és társai, Dr. Howe és társai, Dr.
Knapp és társai, Dr. Kon és társai stb. A fehérjetöbblet először is túlterheli az emésztőrendszert, a hús kisebbnagyobb inkább nagyobb része nem tud megemésztődni, ezért megrohad.
A rothadás következtében a szervezet számára mérgező anyagok keletkeznek, melyek a véráramba kerülve számos betegség kialakulásáért felelősek. Ezt a folyamatot tovább erősíti a húsnak az a rossz tulajdonsága, hogy nagyon alacsony a rosttartalma, ezért az emésztetlen húsfehérje csak lassan ürül ki a belekből, tovább növelve a káros anyagok keletezésének és felszívódásának esélyeit.
Mire a bűzös maradék eltávozik a szervezetből, egy csinos kis önmérgeződést okoztunk magunknak. A témához hozzátartozik az is, hogy a húst és általában a fehérjéket nem nyersen fogyasztja a bátor kísérletező. A fehérjék hőkezelés hatására kémiai szerkezetükben megváltoznak, denaturálódnak. A denaturált fehérjék emésztése tökéletlen, mert főzés hatására az aminosavakból törmelék marad, ami a szervezet számára használhatatlan.
Minél tovább főzzük az állati fehérjét, annál több mérgező sa egészségügyi fogyás keletkezik, annál büdösebb a széklet, a vizelet annál több rohadásból származó bomlásterméket tartalmaz. Pottenger macskákon végzett kísérletei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a hőkezelt állati fehérje megbetegít.
Az állatokon jelentkező betegségek nagyon is emberiek voltak: fogínysorvadás, ízületi gyulladás, májzsugor, gyomorhurut stb. Azok a macskák, akik hőkezelt állati fehérjétől megbetegedtek, már soha nem nyerték vissza az egészségüket teljesen. Ezen kísérletek eredményei arra is rámutatnak, hogy még a húsevő állatok sem képesek megemészteni a főtt húst, pedig az ő szervezetük a húsevésre rendezkedett be. Hát még az ember, aki a gyenge gyomorsavával teljesen tehetetlenül áll a hőkezelt fehérje előtt!
Az emberben mindaz a fehérje, amely nem használódik fel elfogyott építőköveink pótlására, elbomlik, és mint azonnali energiaforrás szerepel.
Ez azonban igen drága és rossz hatásfokú energiaforrás és a belőlük keletkezett salakanyagok kiürítése jelentős terheket ró a szervezetre. A fiziológiai építőszükséglet kielégítésén túli fehérjefogyasztást luxusfogyasztásnak nevezzük. Ez a fehérjetöbblet károsítja a májat és a vesét, és felborítja a test nitrogén- és sav-bázis egyensúlyát is Dr.
Beznák A.
