Több vékony kompozíció. 14 Best virág kompozíció - flower arrangement images | Virágok, Kompozíció, Rózsaszín bazsarózsák
Tartalom
Miért fontos kézbe venni, rokon képekkel összevetni, főleg ha a kép eredetiségének bizonyítása a tét?
Nézzük meg, miket kell egy művészettörténésznek tudnia, vagy utánanéznie egy mű azonosításakor, és a mindenkori szerzőknek alaposan átgondolniuk, ha szín- és anyaghasználatról, kompozícióról, stíluskorszakokról írnak.
Fa, több vékony kompozíció, 55x38,4 cm.
Kötelező és bármikor rögzíthető adatok egy, a valóságban is hozzáférhető nem csak fényképen tanulmányozható festményről. Akár egy lappangó kép megnyugtató azonosításához is elegendőek lennének, ha a több mint fél évszázaddal korábbi katalógusok tartalmaztak volna ilyeneket. Mint tudjuk, nem tartalmaztak, ahogy általában műtárgyfotót sem közöltek, s a címek tekintetében sem voltak feltétlenül hiteles források.
Ez az anyagi mibenlétről tanúskodó minimális adatsor azonban akár perdöntő fontosságú is lehet számunkra, amint az a következőkből remélhetőleg kiviláglik majd. Derkovits Gyula: Otthon II. Az avatott szemlélő persze enélkül is tudhatja, mivel van dolga. Derkovits Gyula otthon-képek ciklusba tartozó, eddig ismeretlen festményével.
De vajon azonosságról vagy hasonlóságról van-e szó? Nevezzük néven: egy eredeti műalkotás váratlan felbukkanásának revelációjával állunk szemben, vagy a műtárgyforgalomban oly régóta bevett, megtévesztő machinációval? Természetesen az előbbivel, állítom, és kísérlem meg bizonyítani az alábbiakban. A dilemmát fölvetni azonban jogos, mi több, kötelező. Másrészt azért, mert az újonnan előkerült festmény — nevezzük el Otthon II.
Almás-pudingos szelet | Recipe in | Desszertreceptek, Ételek, Sütireceptek
E kettő együtt elég indok a fokozott körültekintésre. Kompozíció Az autográf, as datálással rendelkező Otthon II. Talán elég erre a legközismertebb példákat idéznem, a Halas csendélet — 29—as három változatát, a Bolgárkertészet két, ben készült variánsát, ugyanebből az évből a Mészégetők olaj- és temperaváltozatát, valamint a Gyökerek Fák töveReggel az erdőben, Őszi erdő festménytriót. A sort folytathatnám.
Fontos mozzanat, több vékony kompozíció a Körner Éva oeuvre-katalógusában Tehát nem töredék. A kompozíció ilyetén alakulásának sorsát már Körner is említi, monográfiájában közli is Rónai Dénes fennmaradt fotóját az eredeti formátumról4.
A történet szerteágazó szálait Molnos Péter bontja ki ban megjelent könyvében.
Bár a rendelkezésünkre álló hiányos adatok alapján az extrém méretarányú zsírégető aggódó változat csaknem megfelezése akár fatális baleset sérülés? A tárgyalt képrészlet a bal oldali táblán látható. A temperaképnek szembeötlő és első pillantásra nehezen értelmezhető részlete az asztal síkját kék és vörösesbarna mezőkre osztó, kanyargó vonal és a vörösben feltűnő fehér tányéron elhelyezett, sárga formára rímelő, elliptikus alakú kék folt.
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij
Az analógiák áttekintése azonban eligazít. Az íves vonal annak a palettának a kontúrja, amely az es olajváltozaton jobban azonosítható, és egészen konkrét az ugyanabból az évből való, már említett rézkarcon, de feltűnik — asztalon és tányér társaságában — az es Mi ketten című képen is.
A második, temperával festett változat elvontabb, már-már dekoratívvá átírt szín- és formamegoldására mint annyi minden másra is ugyancsak Körnernél találhatunk magyarázatot az otthon-képeknek szentelt alfejezetben. Luxxe fehér fogyni bene, pontosan tudjuk, hogy Derkovits kétféle palettát használt, az íveset és a saját készítésű összecsukhatót, amivel az es kettős önarcképen [Én és a feleségem] is ábrázolja magát.
A kompozíció idővel egyszerűsödött, illetve tisztázódott. Óvakodnék az egyértelműbbé vált szófordulatot használni, hiszen — amint a mélyrehatóbb elemzések nem mulasztják el megemlíteni — a későbbi képek lényegi eleme a téri és több vékony kompozíció viszonyok talányossága, olykor ki sem bogozható volta. Mindenesetre a két alak kivágata, térbeli elhelyezkedése, egymáshoz való viszonya nem változott.
Pontosabban csak annyiban, amit a szélesség-hosszúság méretarányainak különbségével és az expresszionista komponálási módról történő, épp ekkorra datálható áttéréssel magyarázhatunk. Persze a temperakép kompozíciója is több vékony kompozíció és feszített, de ez a feszültség, ez a dinamika már nem emlékeztet felajzott íjra; több van belőle az otthonra találás elrévedő, csendes nyugalmából.
Talán ezzel függ össze a festő kéztartásának változása is: a bal! Az ecset hiányára viszont akad más, logikus magyarázat is: a megváltozott szituáció vagy inkább állapot? Mert ahogy Molnos a Rónai-féle fotó tüzetesebb vizsgálatával kimutatta, az es képen az Ucca című festmény részlete látható, azaz a festő önmagát munka közben ábrázolta, mintegy kitekintve a jelenetből7. Ez az elvágott festményen már nem érzékelhető.
A temperakép levegősebb kompozíciójának bal felső oldalán mintegy térosztó paravánként elhelyezve ugyancsak egy keret nélküli festmény tűnik fel, jobb felső sarkában nyilvánvalóan az egészre vonatkozó szignóval, dátummal. Felül jól kivehető a vakrámára visszahajló vászon jellegzetesen hullámzó széle.
Ez a festmény jelenlegi tudásunk komédia fogyás nem azonosítható egyetlen ismert képpel sem.
Koncert: Különféle üzenetek (Kurtág-művek a Zeneakadémián)
A szélesebb kivágatnak köszönhetően az asszony Viki alakja és a festmény közé beiktatódik egy, az előző változaton még nem uc egészségügyi fogyás motívum, feltehetően egy tonettszék háttámlájának kettős íve.
Az archív fotó és az es olajkép mai állapotának összevetéséből megállapítható, hogy Derkovits változatlanul hagyta a félbevágott festményt, utólag sem módosított az így némileg esetlegessé vált kompozíción. A temperaváltozaton viszont már semmi sem kötötte meg a kezét.
Szuverén, új képpé formálta a jelenetet, s — mint látni fogjuk — az alkotóperiódus több más darabján is gyakorta alkalmazott motívumokból épített új, másfajta térérzetet keltő kompozíciót. E motívumok talán legfontosabbika az ablak, amit Derkovits ekkor már többféle módon, de sohasem képelméleti metaforaként, hanem mindig szenzuális elemként, képi közlendői tágításának, sajátos térképzési metódusának eszközeként használt.
Az ablaknyílás lehetett főtéma, mint több vékony kompozíció Végzésen vagy az as Téli ablakon, másutt pedig funkcionálhatott a kép színpadán játszódó jelenet díszletelemeként. E minőségében is többféleképpen: egyszer környezetazonosító kulisszaként, másszor a képet képpel montírozás alkalmatos eszközeként.
A Flamand festőtechnika
A nem főtéma gyanánt szerepeltetett ablak legszemléletesebb példái a lappangó, es Hajnal K a rövidítés itt és a továbbiakban a Körner-katalógus tételszámaira hivatkozik — a szerk.
Ezek a minőségek olykor nehezen határozhatók meg, különíthetők el, mi több, esetenként sokszorozódnak, interferálódnak is pl. Így azután nemcsak a téri viszonylatok válnak talányossá és két- vagy többértelművé mint a később más vonatkozásban tárgyalandó, es Álló akton vagy a föntebb már említett Mi kettenenhanem a teoretikus értelemben vett kép minéműsége is. A Derkovitsnál megfigyelt jelenség amúgy nem kivételes, elég talán Velázquez Londonban őrzött korai művére, a Jézus Márta házában-ra hivatkoznunk.
Mindez tehát Derkovits montázstechnikájának lényegi eleme, amiből nem következik, hogy az ablak keretében mindig egy értelmezendő látvány-fragmentumot kellene keresnünk. Itt sem kell, mert ezúttal az több vékony kompozíció csupán a jelenetet befogadó tér jelzésének, lehatárolásának eszköze, akárcsak a Hajnalon. Zumba fogyás kezdőknek Otthon II. Sokatmondóbb egy elsőre hepatitis tünetei fogyás banálisnak tűnő részlet, az ablak mellett jobbra, a festő válla fölött látszó ferde falsík mintázata.
Ugyanezt a faldíszítő mustrát, tapéta- vagy hengermintát láthatjuk a Hajnalon, az ugyanakkor több vékony kompozíció Mi kettenen, a szintén es Önarcképen és Álló nőn, többé több vékony kompozíció kevésbé egyszerűsítve, más-más festékanyaggal megjelenítve.
Nyilvánvaló, hogy egy valós enteriőr egyik jellemző, de szabadon kezelt eleméről van szó. Pozíciójuk, karakterük és öltözékük pl.
Ez egy összetartozó és közel azonos keletkezési idejű képcsoporton belül magától értetődő. Több figyelmet érdemel viszont a modellálás részletezéstől mentes nagyvonalúsága, a színfoltokból történő építkezés, aminek első jelei legmarkánsabban a még ban festett olaj Önarcképen egykor a Dévényi-gyűjteményben mutatkoznak.
A festő félprofilban ábrázolt fejének karakterformálása is hasonló a két képen, s a szembogár áthatóan kék festékpöttyel való jelzése is az os önportrén tűnik fel először. Pontosan ez a színállás volt az egyik oka, amiért az Otthon II.
Mókuspolli Ki ne szeretne egy otthonába egy csodálatosan festő szobanövényt? És ha megtoldom azzal, hogy változatos alakú és színű növények egyetlen tálban is jól megférnek? De az igazi jó hír csak most következik, ugyanis az egyik legkevesebb törődést igénylő, igazi túlélő növényekről van szó! Szerintem mást nem is kell mondanom, így is elég jól hangzik, mit gondolsz? Ha minden jól megy fantasztikusan fog kinézni a végeredmény és a növények is nagyon jól fogják érezni magukat egymás társaságában.
Derkovits Gyula: Álló akt,tempera, falemez, 61,5 x 39,5 cm, Szombathelyi Képtár © Szombathelyi Képtár Anyag És most térjünk vissza az írás elejére: fa. A szép emlékű szombathelyi Derkovits Múzeum egykori muzeológusaként jól emlékeztem az Álló akt hordozójának anyagára: vékony rétegelt lemez, két furnérlap közt harántirányú rostokkal. A sérülékeny lapot Marosfalvi Antal restaurátor rögzítette ragasztással egy erősebb megtartású lemezre.
És emlékeztem még valamire: egy téves adatra, ami az ilyen dolgok természete szerint fogyás folyadékok makacsul tartja magát, a legfrissebb publikációkban is.
A képtár nyilvántartásában Körner oeuvre-jegyzéke nyomán a festmény anyagát olajként tüntették föl, holott a vak is láthatta volna már csak a technikának betudható felületi karcolások, kopások miatt ishogy az nem más, mint tempera.
Csakúgy, mint az Otthon II. A két festmény együttes helyszíni vizsgálata kétségtelenné tette, hogy nemcsak a festék, hanem a vékony, rétegelt fa hordozó is több vékony kompozíció mindkettőn.
Kérdés volt, hogy az együttállás kimerül-e ennyiben, illetve létezik-e az oeuvre- ben egy ilyen alapon több vékony kompozíció csoport. A régebbi és újabb Derkovits-irodalom műtárgylistáinak áttekintése igazolta az erre vonatkozó hipotézist. A Magyar Nemzeti Galéria es leltári számon nyilvántartott, s mindenütt reprodukált Sorompó Szabad az út, ill.
Zuglói részlet című festményének K hordozója ugyanaz a jellegzetes szerkezetű rétegelt falemez, mint az előző kettőé. A technika viszont ebben az esetben valóban olajfestés. Magántulajdonban van az a temperafestmény, a Fekvő női akt, melyet Körner és Molnos monográfiája, valamint a Nemzeti Galéria már hivatkozott katalógusa egyaránt reprodukál K Molnos használja a pontosabb kifejezést a hordozó megjelölésére: falemez.
Ugyanő reprodukálja azt a — Vikit ablak előtt ábrázoló — ugyancsak falemezre festett temperaképet, mely egykor a Mihályfi-gyűjteményben volt, s Körner oeuvre-jegyzéke Ősz Ablaknál címen sorolja be az as!
Ugyanis ennél a hordozónál, függetlenül attól, hogy olajjal vagy temperával festett rá, a művész nem vitt fel alapozást. Pontosabban festés előtt — nyilván azért, hogy szívó hatását csökkentse — lelakkozta a fát, amit azután a munka során nem fedett le egyenletesen. Valamennyi említett darabon elő-előbukkan a festékréteg alól a jellegzetes fafelület. Annak fénylő lakkrétege viszont különös optikai csalódást több vékony kompozíció.
A sárgás fafelület lakkos csillogása bizonyos megvilágításban a Derkovitsnál ekkor már gyakorta alkalmazott aranyfestékre emlékeztet. Ez nyilván nem véletlen, hanem a festő tudatos technikai fogása.
Ez téveszthette meg Körnert is, aki a Fekvő női akt esetében arany alapozást vélt felfedezni a tempera alatt. Bevallom, először — néhány kollégával együtt — engem is becsapott ez a különös szemfényvesztés, ahogy a fogyás egyszerű vagy éppen megkopott festékfelület alól felfénylett a — tán az előállt színkontrasztok miatt is — aranylónak tűnő, lakkozott réteg.
Restaurátori konzultáció és nagyító alatti szemrevételezés kellett a megbizonyosodáshoz. Derkovits Gyula: Fekvő női akt,tempera, falemez, 39,5 x 61,3 cm, magántulajdon Derkovits Gyula: Sorompó Szabad az út, Zuglói részlet, olaj, falemez, 70 x 61,7 cm, Magyar Nemzeti Galéria © Szépművészeti Múzeum — Magyar Nemzeti Galéria Van azonban olyan megfigyelés is, amihez elegendő a katalógusadatokat tanulmányozni.
A falemezre festett képek többségének egyedüli kivétel a Sorompó kisebbik mérete — néhány mm eltéréssel — 39 cm körül mozog. Minden bizonnyal egyszeri, átmeneti helyzet volt, ám cseppet sem meglepő egy olyan művész esetében, aki kitanulta az asztalosságot, aki alkalmanként és kényszerből festői pályája delelőjén is művelte eredeti szakmáját számos fontos művén jelennek meg valaminő munkás-öntudattal telített identitásjelzőként a mesterség attribútumaiaki sokszor maga eszkábálta képkereteit, s aki talán — némi szerencsével — bútorhátlapként használatos anyaghoz is hozzájuthatott.
És tudott vele mit kezdeni. Mi pedig így jutottunk el a fától a művészettörténet erdején át újra több vékony kompozíció fáig.
God of War - Raising Kratos - \
Budapest, 2 Molnos Péter: Derkovits. Szemben a világgal. Budapest, 3 Bakos Katalin, Zwickl András szerk. Budapest,
