Fogyókúra a szentély belvárosában

Dömötör nekiment a DK-nak: nyelvbotlásról vagy csúnya elszólásról van szó?

Gyönyörködés az idegenben

A román kor stíluselemeit mutató pesti templom később szinte teljesen eltűnt az Anjou-kori gótikus átépítés, majd a török kori pusztítás miatt.

Az egyetlen látható részletet, egy jókora faldarabot a ma raktárként használt déli torony belseje őrizte. De ide ritkán léphetnek turisták, hogy megláthassák ezt a csodát, a nyolc-tíz méter magasan meglévő román kort. Pedig Pesten ilyen épségben sehol máshol nincs már meg az női igaz fogyás történetek romanika.

• A cikkek írói: Wohlmuth István Budapest V.
• Kultúra: A Belvárosban is ott a román kor, csak az utódok ráépítettek - abisa.hu
• Kisdém a Kossuth emlékhelyek legjelentősebb Veszprém megyei színtere.

Az Árpád-kori templom többi része elpusztult, csak az alapok maradtak meg, a föld alatt. Kiderült, hogy a pesti szóbeszéd nem igaz: ókeresztény katakombák nincsenek a felszín alatt, nincsen szentély sem se trichora, se septichora, ahogy Gerevich feltételeztede az igaz, hogy a római kori erőd, Contra Aquincum köveire épült a háromhajós templom.

Kegyes égi áldás

Ha az ásatási munkagödör alján, a római erőd előkerült parancsnoki épületének padlóteguláin állunk, körülbelül fejmagasságban lehet az ezer évvel későbbi, Árpád-kori járószint. Addig, vagyis jó másfél-két méter magasságig megvannak a román kori templomalapok, halszálkásan rakva, élükre állított durva kövekből váltakozóan egy sor jobbra, egy sor balra döntve.

Korok egymásra rétegződött emlékei Móricz-Sabján Simon A meglelt alapozás szépen kirajzolja az ívesen végződő, rövidebb oldalhajókat és a főhajót, amelyet már a harmincas évek közepén megtaláltak Gerevichék a kutatójáratokkal.

NE MENJ FUTNI, HA FOGYNI AKARSZ!

Az alapokból kikövetkeztethető a román stílusú épületosztás, amit a fogyókúra a szentély belvárosában felett Károly Róbert vagy Nagy Lajos király idején elbontottak, hogy hosszabb, gótikus szentélyt építsenek. Akkor a lebontott rész köveit bedolgozták az új pillérek alapjába.

A gótikus alapokból kikandikálnak a román kori kőelemek: farkasfogas párkánykő, szenteltvíztartó, figurás kődíszek, íves lábazati kövek sora.

Sikerült érinteni azt a római kori vizesárkot, amely még a legkorábbi cölöperődöt vette körül. Kiásott metszetében ma is térdig áll a víz a Duna magas vízállása miatt.

Előkerültek barokk sírok, köztük egy festett koporsós, díszruhás temetkezés a töröktől való visszafoglalást követő első évekből. A sírban talált személy kilétét talán ki lehet nyomozni. Barokk sírokkal már Luxék is találkoztak.

A megbolygatott temetkezések halottjait a járatok falába temették vissza, sírtábláikat a járatok falán helyezték el, úgy mint egy katakombában. Ez lehetett a legenda alapja.

Hol temették el Szent Gellértet? Ez a templom azonban nem a fent említett, most feltárt román templom volt, hanem annak egy kisebb előzménye, amelynek köveit sem korábban, sem a jelenlegi ásatáson nem találták meg eddig.

Ez a láncszem hiányzik még a templom történetéből.